Egy hentes Szombathelyen 3. rész

3. rész

Végül is a vacsora a konzultáció előtt megvolt. Evés közben a résztvevők halkan beszélgetve vitatták meg a nap eseményeit, és elkezdődött az esélylatolgatás. Egy fél óra elteltével megjelent a zsűri a konzultáció színhelyén, helyet foglaltak, majd miután a közönség, és alkotók is elfoglalták helyeiket, a filmek vetítésének sorrendjében, hozzákezdtek a filmek elemzéséhez. Szakmai zsűri lévén elhangoztak kemény kritikák is, de ezzel nem az volt a cél, hogy az alkotókat porig alázva lebeszéljék a további filmkészítésről. Inkább építő jelleggel hívták fel a figyelmet a hibákra, és javaslatokat adva a további folytatáshoz, mely javaslatok a színvonalasabb filmművészet készítésének irányába vihetik az alkotókat. Az alkotóknak a helyükön felállva volt lehetőségük érvelni, megvédeni a filmeket, de mint szakmai zsűri, olyan megalapozott kritikákat fogalmazott meg, mely kritikákat inkább csak tudomásul vették a filmek készítői. Mondhatni kellemes, tanulságos beszélgetés folyt.
Egyszer csak, a filmek sorrendjében elérkezett, a hentes ismerősöm által készített film megbeszélése. A zsűri ekkor is, mint az eddigi filmeknél, egyenként elmondta a film hibáit, mely hibák a laikus számára is szembetűnők, a film megtekintésekor. Felmerült a film logójának, és tartalmának disszonanciája. Az egyik zsűritag kiemelte, hogy a kezdő logó után valami monumentális, nagy díszleteket felvonultató filmet vár a néző, ezzel szemben egy kedves vidéki falucska, és az ott táborozó emberek mindennapjai jelennek meg. Kritika érte a gyors vágásokból adódó folyamatos villogást, amit az egyik zsűritag úgy fogalmazott meg, hogy a film nézésekor olyan érzése volt, mint ha valaki folyamatosan vakuval villogna a szemébe. A szakma kifogásolta azt is, hogy a riportok elég összeszedetlenek, az egyes riportalanyok nem fejezik be a mondandójukat, illetve ha be is fejezik, az a vágások miatt csak percekkel később történik meg. A címadást sem nagyon értették, véleményük szerint a hangzatos cím önmagában egy külön alkotás, vajmi kevés köze van a filmhez. A film témaválasztását jónak ítélték, inkább a kivitelezés átgondolatlansága és összefüggései voltak a megjegyzések kereszttüzében. Alapjába véve a kritikák teljesen reálisak voltak, nem húzták le túlzottan a filmet, inkább csak meghatározták a film valós helyét a többi filmhez képest, valahol a középmezőnyben. Miután a zsűri elmondta véleményét, lehetőséget adtak a film készítőjének is, a véleménye kifejtésére.
Ez volt az a pont, amikor szégyelltem, hogy ismerem a hentes filmest, sőt még azt is, hogy egy városban élünk……folyt. köv.

Egy hentes Szombathelyen 2. rész

2. rész

A Filmszemle programjai, a vetítések, este 8 után, némi késéssel befejeződtek. Mindenki kellemes, oldott hangulatban beszélgetet a bárban, sokan állni voltak kénytelenek, mert hentes ismerősöm, még mindig reménykedett abban, hogy neki igen is, vannak barátai, akik majd miatta eljönnek a Szemlére, ezért továbbra is fenntartotta az asztal szabad helyeit. Az asztalnál 14 ember fért volna el, ők hárman ültek körbe egy poharat, ami még ekkor is félig volt, hiszen jó beosztással éltek. Gyanítom, hogy ha a Filmszemle tovább tartott volna, a pohár tartalma lassan elpárolog, de addig is legalább legitimálta az asztalnál való néma ücsörgésüket, hiszen, gondolhatnánk, ők is „fogyasztanak”. Akkor csillant fel a szemük, amikor meghallották, hogy lesz ingyen vacsora, de akkor nagyon felcsillant. Már álltak is fel az asztaltól, akkor már nem számított, hogy esetleg jönnek a „barátok”, hiszen egy ingyen vacsora sokkal jobb ajánlat, mint hogy órákon keresztül várni olyan valakiket, akik esetleg fizetnek egy sört. Arról a problémáról nem is beszélve, hogy még a végén vissza is kell hívni őket. Maradt tehát a szinte eufórikus hangulatot előidéző ingyen vacsora. Némiképp csalódás lehetett, hogy egy kicsit még várni kell a kulináris élvezetekre, mert a vacsora előtt még hátra volt a konzultáció. A konzultáció a Független Filmszemlén nem más, mint az aznap vetített filmek zsűri általi elemzése, építő kritikai észrevételekkel, és a közönség bevonásával. Mind ez a jobbító szándék jegyében, amiből a megfelelő konzekvenciákat levonva sokat tanulhatnak az alkotók.
Már mint az értelmesebbje…………

A gyurma lány videoporáma

Megrendezten a MagánPraxis zenekar első videoporáma filmjét, a Gyurma szerű kövér lányról :-)))

Nehéz dolgom volt, mert a kreatív izgága éppen villamos alakú mézeskalácsokat sütött, hogy a legközelebbi búcsúba árulja majd...

Egy hentes Szombathelyen

Egy hentes Szombathelyen…

CreatívTragikomédia

Rendezte: A való élet

Producer, kreatív igazgató: az nem volt, minek is…


A történet igaz történet, a szereplők sem kitaláltak, de személyiségi jogaikra való tekintettel nem nevesítem őket. A történet konkrétumain kívül leírt dolgok, a szerző saját véleményét tükrözik a történetről, amely a szabad véleménynyilvánítás alapján indokolt.


1. rész (bevezető)

Történt tavaly ősszel, hogy a MAFSZ (a Magyar Független Film és Videó Szövetség) Országos Filmszemlét rendezett Szombathelyen. Mint a filmeket kedvelő ember, egy kedves barátommal, aki mellesleg a MAFSZ elnökségének is tagja, ellátogattunk a szemlére.
A filmvetítések, és a baráti beszélgetések kellemesen teltek, a hangulat, és maga a rendezvény is kitűnő volt. A filmek alkotói (itt szándékosan nem rendezőt említettem, mert az végzettséghez kötött titulus, mint a mérnök, orvos…stb, vagy megfelelő szakmai referenciához) építő ötletekkel, véleményekkel beszéltek alkotó társaik filmjeiről. Ebbe, a szinte szellemi idillikus hangulatba lépett be a szemle színhelyére, egy titulus és rangkórságban szenvedő egykori mészáros legény. Nevezzük egyszerűen csak hentesnek. Mivel egy városból jöttünk, úgy éreztük mindketten, köszönünk egymásnak. A köszönés után rögtön aziránt érdeklődött, hogy helyet foglahat-e kis társaságával közöttünk. Az arca önbizalmat, és valami tecsó gazdaságos szellemiséget sugallt. A választ meg sem várva, maga alá húzta az egyik, még ki sem hűlt széket, és megrendezte a saját, székre való leülését. Én sajnálkozva jeleztem, hogy az általa elfoglalni óhajtott szék gazdája, és a többi üres szék gazdája is, rövid időn belül visszatér, így jelenleg nincs az asztalnál szabad hely. Viszonylag hamar felfogta a dolgot, én igyekeztem úgy tálalni, hogy ne legyen semmi sértő, csupán a tényekre hagyatkoztam, miszerint a székek jelenleg foglaltak. Kissé kelletlenül, de különösebb megjegyzés nélkül odébb állt.
Később, amikor a székek felszabadultak, oda menten az én hentes ismerősömhöz, jelezvén, hogy most már oda jöhetnek, ha van kedvük mind a hárman. Ekkor viszont már nem volt aktuális, mondván, mivel ő (mármint a hentes) Szombathelyen is dolgozott, rengeteg barátját meghívta a Filmszemlére, őket várja, és még így sem biztos, hogy elférnek az asztalnál. Itt fontos megjegyeznem a történet hitelessége okán, hogy este 8-ig senki nem ült az asztalukhoz, a sok-sok barát elmaradt. Egy pohár ásványvíz azonban, nekem úgy tűnt, egész jól lekötötte a kis társaságot órákon keresztül.

Film szemlesütés

Már megint egy hétfő, ráadásul ez a hét legelső hétfője. Amikor felébredtem, rögtön arra gondoltam, hogy ma mindenkit szeretni fogok, de miután végig gondoltam, hogy kiket is ismerek vagy személyesen, vagy a médiából, azonnal lehetetlennek tűnt a feladat. Pedig én megpróbáltam...Azután arra gondoltam, hogy az "a" betű bizony rendkívűl irígylésre méltó helyzetbe van.....mondjuk a kenyérszeletelőhöz képest, mert rendszeresen feltűnik a médiában, és ráadásul főműsoridőben. Ebból következhet, hogy az "a" betű, egy celeb. Ha viszont ez így van, akkor a celeb szó, miért nem tartalmaz "a" betűt? Calab, celab, caleb.....vagy valami hasonló. Ha az "a" betű önálló életre kelne, még filmet is rendezhetne. Mondjuk egy olyan mozgó diafilmet, ahol minden második képkocka után egy főcím kerülne bemutatásra, a film nagyságát és az "a" betű önnön fontosságát hangsúlyozandó. A logóról sem szabad ám elfeledkezni, mondjuk egy augusztusi tüzijáték szerű, csilivili, digitálisan bárki által megszerkeszthető séma, a kezdő kép, ami után az ember egy monumentális lézerkardos csillagközi rombolós filmet vár,majd kontrasztként egy szánalmas kis madár magot csipeget a mezőn, de egy róka elkapja, és megrágja, majd kiköpi, mert nem ízlik. Ugye milyen megható? És akkor még nem is beszéltem, a film kreatív izgágáiról, akik ennek ellenére is elhiszik magukról, hogy "remekművüknek" a kultúrához bármi köze is van. De az is lehet, hogy a kultúra fogalmával nincsenek tisztába, ebben az estben megbocsájtható a tévedésük.....

Újra Veletek...;-)

Na már itt is vagyok!

Mostanában egy kicsit elhanyagoltam az írást, aminek rengeteg oka van. Senki ne gondoljon arra, hogy valamelyik betűt elfelejtettem, vagy hogy holdutazásom során műszaki problémák léptek fel, és így nem tudtam visszatérni a földre. A "nemírás" okai másban keresendők. Intenzív gyüjtőmunkába kezdtem, és sikerült a világ egyik legnagyobb szalvéta és befőttes gumi kollekcióját összeszednem, ami olyan mennyíségűvé vált, hogy beszorultam az egyik szoba sarkába, és csak mostanára sikerült kiásni magamat a számítógépig.
A további írásaimhoz ismét témát ad kedvenc "celebem", aki azóta már a dzsungelt is megjárta, és sokunk bánatára nem találkozott egy drága jó kajmánnal, anakondával, vagy egy kannibál törzzsel. Nyitok azonban az aktualitások felé is, szeretnék tényfeltáró írást készíteni például a mai magyar politikai okkultizmusról, vagy mondjuk a XXI századi lovag kor Magyarországáról. A filmeket sem hagynám ki látószögemből, és a hírek sajátos elemzése is tervbe van.

Rövidesen jelentkezem, addig is mindenkinek kellemes időtöltést